Átlépte a járványküszöböt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma január negyedik hetében, így megkezdődött az influenzajárvány Magyarországon - tette közzé szerdai jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Sok ember összetéveszti a náthát és az influenzát. Te tudod, mikor kell orvoshoz fordulni, érdemes-e antibiotikumot szedni, kiknek ajánlott a védőoltás, és hogyan lehet átvészelni a betegséggel töltött napokat? Segítünk!
A nem megfelő gyógymód vagy az elhanyagolt betegség könnyen szövődményekhez vezethez. Lássuk tehát a legfontosabb tudnivalókat!
1. A nátha nem influenza
A náthát, ahogy az influenzát is, a légutak nyálkahártyáján szaporodó vírusok okozzák. Ám míg előbbinél a hurutos tünetek dominálnak, és láz csak ritkán jelentkezik, addig utóbbinál jellemző
- a hirtelen kezdet,
- a láz,
- a köhögés és torokkaparás,
- a hidegrázás,
- az orrfolyás és orrdugulás,
- a kimerültség,
- az izomfájdalmak és
- a fejfájás.
2. Az influenzát vírosok okozzák
Az influenzavírusok RNS-vírusok, amelyek A, B és C típusai közül az emberi megbetegedések tekintetében csak az első kettőnek van jelentősége. Az A típusú vírus felelős a világjárványokért, míg a B általában a kisebbekért.
3. Felléphet szövődmény
Az egyik legfontosabb különbség a nátha és az influenza között a szövődmények arányában és súlyosságában keresendő. Míg a nátha többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei, főleg a kisgyerekek, idősek és krónikus betegek esetében, okozhatnak súlyosabb betegségeket. Ezek közül a leggyakoribb a különböző baktériumok által előidézett, antibiotikumokkal kezelhető tüdőgyulladás.
4. Nincs szükség antibiotikumra
A betegség leginkább télen jelentkezik, mivel a fűtött lakás száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezért megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek több időt töltenek el egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzésveszélyt. Mivel az influenzát vírusok okozzák, ezért általában nem segítünk magunkon azzal, ha antibiotikumokat kezdünk el szedni. Amennyiben azonban például szövődményként melléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre az orvos felírhat antibitikumot, ahogy a tüdőgyulladás esetében is. Az influenza kezelésénél szóba jöhetnek bizonyos antivirális (vírusellenes) szerek, amelyek lerövidítik a betegség lefolyását.
Nem szabad felelőtlenül szedni!
Mennyi ideig tartson egy antibiotikumos kezelés?
A kúra időtartamát és az adagolást a betegségtől függően kizárólag az orvos állapíthatja meg. Mindenképpen tartsuk be az előírásokat! A gyógyszert akkor is szakember által meghatározott ideig kell szedni, ha a panaszok rövid idő elteltével javulnak, esetleg megszűnnek. Máskülönben fokozódik az ellenálló csírák képződésének veszélye.
Mivel vegyük be a tablettákat?
Lehetőleg vízzel. Bizonyos hatóanyagok, például a tetraciklin, nem férnek össze a tejjel. Az időpontra szintén ügyeljünk. A készítmények többségét éhgyomorra kell bevenni, de léteznek kivételek is. Mindig olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérjünk tanácsot a gyógyszerésztől!
Mire kell ügyelni a terápia során?
Az antibiotikumok amellett, hogy elpusztítják a kórokozókat, a hasznos baktériumok ellen is támadást indítanak. Ezért a kúra közben fermentált tejtermékek (pl. joghurt, kefír), vegánoknak savanyú káposzta gyakori fogyasztásával mindenképpen gondoskodni kell a bélflóra helyreállításáról.
5. Aki beteg, az maradjon otthon!
Az influenzás betegnek fontos az ágynyugalom és a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, továbbá hasznosak a magas C-vitamin-tartalmú készítmények is. A betegséggel járó láz nyilván tovább gyengíti a szervezetet. A gyógyszeres lázcsillapítással kapcsolatban kérjük ki az orvosunk, gyógyszerészünk tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, ezért akár túladagolás is lehetséges! A lázcsillapításnak veszélytelenebb módja a hűtőfürdő - ilyenkor fokozatosan hűtjük le a langyos vizet.
6. Az oltóanyag évente változik
Az influenza elleni háromkomponensű védőoltás minden évben tartalmaz két A- és egy B-törzset. Ezeket az Egészségügyi Világszervezet határozza meg, az előző szezon megbetegedési adatait elemzve. Így tulajdonképpen minden szezonban újra kell gondolni, mely vírustörzsek okozhatnak betegséget.
7. Van, akinek ingyen jár
A rizikócsoportokba tartozók számára a szezonális influenza elleni védőoltás térítésmentes. Elsősorban a 60 éven felülieknek, a 6 hónaposnál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb csecsemőknek és gyermekeknek, a krónikus betegségben szenvedőknek és a várandósoknak ajánlott a védőoltás, de azok is kaphatnak, akik nem tartoznak egyik fokozottan veszélyeztetett csoportba sem. Ők a védőoltást - recept ellenében - bármelyik patikában megvehetik. Arról, hogy kik jogosultak ingyenes oltásra, a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján kaphatunk bővebb tájékoztatást.
8. A védőoltás nem okozhat betegséget
Az oltással tulajdonképpen nemcsak önmagunkat, hanem hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen, és attól sem kell tartani, hogy éppen az oltástól betegszünk meg. A védőoltás ugyanis elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzát. Beadása után legfeljebb hőemelkedés, a szúrás helyén enyhe fájdalom, duzzanat, bőrpír jelentkezhet, ám ez egy-két nap alatt elmúlik.